629/3

A hét közepét elérve egyre jobban odavagyunk a táborért és egyre nehezebb elfogadni, hogy mint minden jónak, ennek is lassan vége lesz.

A harmadik nap eleje - annak rendje és módja szerint - hatalmas káoszként indult, köszönhetően annak, hogy sikerült elég alaposan elaludnunk. (Miért is kéne felkelni az ébresztőre?) Gyors reggeli után, fél 9-kor már a buszon ültünk és Bécs felé vettük az irányt. Miután beértünk a város első, emberek által lakott negyedébe az idegenvezetőnk, Ildikó tartott nekünk beszámolót a különböző nevezetességekről, amiket a buszban ülve láttunk. Elsőként a Collegium Hungaricum épületébe léptünk be és két ott dolgozó hölgy előadásából tudtuk meg, hogy milyen programokban vesz részt, kiket támogat a nagymúltú intézmény. 

Ezután következett az eddigi legérdekesebb program, a Magyar Nagykövetség. Mivel ilyen alkalmak ritkán adódnak egy nem diplomataként dolgozó ember életében, azt hiszem, jogosan éreztük magunkban bizsergést, mikor az épület falai között sétálva személyesen a Nagykövet Úr tartott nekünk rövid beszédeket.

Egy órás városnézés után egy ottani McDonald's-ot választottunk ételforrásként. Az extra sós krumplik és Big Macek után a mindenki által biztosan ismert bécsi múzeumhármas közül (lévén mégis egy töritábor résztvevői vagyunk) a Művészettörténeti Múzeumba tettünk egy rövidebb kitérőt. 

És végül, de nem utolsó sorban a hajdani Sissi királynőnk téli lakhelyeként szolgáló schönnbrunni kastélynál jártunk és még egy sétát is tettünk a gyönyörű épülethez tartozó hatalmas és szintén csodálatos parkban. 

Este 6-kor indultunk vissza Sopronba, ahol egy finom vacsora után tért be mindenki a saját szobájába.